színházi -és filmrendező, performer, body art művész, művészeti író, kulturális szervező, fekete öves – 2 danos karatemester.
1955-ben született Nagykikindán. A vajdasági Szabadkán tanult és nevelkedett. A szerb avantgárd színházon keresztül került kapcsolatba a vajdasági avantgárd törekvésekkel. Már ekkor vonzotta a rituális színház és a performansz. A nyolcvanas évek közepén átjött Magyarországra. A pesti bölcsészkarra járt, itt került kapcsolatba az akkori demokratikus ellenzékkel, ezért 1987-ben kiutasították az országból. Visszatért Jugoszláviába, ahol az ottani avantgárd színpadi mozgalmakban tevékenykedett. 1993-ban a háború elől Romániába, Erdélybe menekült. Itt dolgozott egy évig a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színháznál. 1994-től Magyarországon él. 1995-ben ketrecbe zárva 40 napig böjtölt, ezt örökítette meg tíz évvel később kiadott Éhségkönyv – Az éhezőművész című naplójában. Később Pesten megalakította az Opál Színházat, mely jelentős avantgárd színtársulattá vált.
Nevéhez fűződik még a Black-Black Galéria, a Merz Ház, a Zrem Film Studio, a Mersz Overground és a Mersz Klub létrehozása.
“Soha nem vagyok veszteséges. Az a kérdés, hogy mit akarsz keresni? Én nem akarok keresni semmit. Abszolút nem érdekel a pénz. Nulla érdeklődésem van a pénz irányában. Nulla! … Én ebből a klubból nem pénzt akarok, én ebből a klubból legendát akarok! Az két különböző ügy.”
